Szeretettel ajánljuk a Zempléni Gombász Egyesület mese-és ismeretterjesztő könyvét gombászpalántáknak, gyerekeknek, unokáknak. Gyerekek írták a 31 mesét, rajzolták a 95 illusztrációt. A kicsiknek színezőket mellékeltünk, a nagyobbaknak 15 gombafaj leírását és sok-sok tudásmorzsát hintettünk el a könyvben. 

Dunajeci beszámoló I.

Elég  nehezen jött össze ez a kirándulás. A nagy buszhoz kevés volta jelentkező, de ismerősök révén sikerült egy kis buszt bérelni, így aug. 24-én várakozással telten szálltunk be a buszba.

Az első megálló a Szlovákiában levő Vörös kolostor volt.Itt aztán kiderült, hogy mégis érdemes lett volna nyelveket tanulni, de szerencsére volt köztünk két ifjú, akik angolul egész jól megértették magukat.A kolostorban 1320-tól éltek szerzetesek, sok hallal, zöldséggel,  gabonával, mézzel táplálkoztak. Saját szükségleteiket megtermelték, szabad idejükben kódex másolással, asztrológiával foglalkoztak. A 18. századtól gyógynövényes kertet műveltek, gyógyszereket készítettek, a környék lakóit is gyógyították. Ciprián szerzetes alapította meg Közép Európa első gyógyszertárát, de ő volt az is, aki saját maga által tervezett vitorlázó repülőgépével a szemközti sziklákról repülni próbált.

Délután utunk fénypontja a tutajozás következett a Dunajecen. Ezt a folyót hűtlen folyónak tartották régen, mivel minden magyar folyó a Dunán keresztül a Fekete Tengerbe ömlött, míg a Dunajec észak felé vette, veszi az irányt. Persze ez természetes, hiszen a Magas Tátra túloldalán folyik, régen Magyarország  határfolyója volt, most Szlovákiát és Lengyelországot köti össze.    Minden tutajhoz 2 irányító tartozott, akik rúdjukkal néha meglökték, de többnyire csak irányították a tutajt A Dunajec sodrása elég nagy, evezni nem kell, a járművek maguktól is lecsurognak az általában 60 cm. mélységű folyón.. A több, mint 2 órás út alatt megcsodálhattuk a néhol 15-20 méter keskeny víz fölé magasodó sziklás hegyeket,, a parti fákat, a vízben ételre leső vadkacsákat a derékig vízben álldogáló horgászokat. A kb. 18 km-es út végén a kiszállás után a tutajokat szétszedik , autóra rakják, azzal viszik vissza a kiindulási helyre, hogy ott összeerősítve a turisták újabb csoportját gyönyörködtessék. 

Mi a parton visszaültünk a buszba, hogy az Nedec várába vigyen minket. A folyó szintjétől több száz lépcső vitt fel a vár tövéig, ugyancsak meglihegtetve a kíváncsi embereket. Szombat volt, a nap szikrázóan sütött, így nagyon sok ember szánta rá magát a várlátogatásra. Ezért aztán csak másfél órás várakozás után jutottunk be. Ez a vár Magyarország legészakibb vára volt, a határt védte az 1300-as évektől. Még 1945-ben is magyar úrnő lakta, renováltatta, pedig akkor már Lengyelországhoz tartozott. A vár alatt hatalmas gát duzzasztja fel a Dunajec vizét. Innen már kis falvakon keresztül a szállás felé robogtunk. A falvak rendezettek, tiszták, a hatalmas házakat valószínűleg  kiadják turistáknak. Szállásunk egy kis hotelben volt, ahol a földszinten élelmiszerbolt, az udvaron ajándékboltok sorakoztak.( mindent a turisták kedvéért). A reggeli svédasztalos, teák, kávék, tojások, felvágottak, kolbászok,sajtok, müzlik között válogathattunk .Zakopánéban a Gubalowka vitt fel a hegy tetejére, ahonnan pazar kilátás nyílt a Magas Tátrára. Sátrak tömkelege csábított vásárlásra, (többnyire kinai áruval), de én csak a hegy alján levő piacon tudtam elkölteni a maradék Zlotymat.

Innen már hazafelé vettük az irányt, de azért Szlovákiában megálltunk Zdiar község mellett, hogy lanovkával fellibegjünk a Lombkorona Tanösvényhez. Érdekes látvány a 600 méter hosszú, a talajszinttől 15-20 m magasan futó fából ácsolt ösvény, amelyről lenézhettünk a fenyők koronájára, de kitűnő kilátás nyílt a Magas Tátrára is. Havat ugyan nem láttunk rajta,de a sziklák távolról is lenyűgözőek.Az ösvény végén egy henger alakú kilátó várt ránk, ahová nem lépcső vezetett fel, hanem kényelmesen járható spirális emelkedő.A 32 m. magas kilátó tetejét acélsodronyos háló fedi, ahova a bátrabbak nyugodtan bemehettek, sétálhattak is rajta. Csak lenézni nem volt ajánlatos. A kilátó belsejében 67 m hosszú csúszda van, ahonnan szintén nagy élmény lecsúszni. Ezután már csak egy helyen álltunk meg,ahol az út menti erdőt támadtuk meg gombászás céljából. Gombagazdag vidék volt,így a ZGE tagjai gombával és tapasztalatokkal gazdagodva térhettek haza. 1-2 ritkaság is előfordult Judit nem győzte fényképezni őket,

Összegezve: csudaszép helyeken jártunk,az idő is szép  volt, jó volt ezzel a csapattal utazni!!  

Küldjön levelet nekünk

Itt küldhet üzenetet nekünk: